Talán a szeretetéhség, talán csak a rózsaszín vakság az oka, mégis, annyiszor fordul elő, hogy bebeszéljük magunknak: ő az igazi. Kábé két hónapig… Miért nem látjuk előre, hogy nem fog működni?”
A nő furcsa szokása, hogy idealizálja a férfit, aki megtetszik neki. Valahogy a férfiak ebben sokkal realistábbak, vagy talán csak a genetikusan beépített pesszimizmusuk óvja meg attól, hogy egész mást lássanak belénk, mint amilyenek valójában vagyunk.
De a nők… Nekünk elég egy-egy vágyott tulajdonság a férfiban, máris köré képzeljük az összes többit, amit megálmodtunk maguknak. És miután felismerjük, hogy hajlamosak vagyunk az ilyesmire, a következő párkapcsolatunkban megint ugyanezt tesszük. Sorra bukkannak fel a kis piros zászlócskák, amik jelzik, hogy itt gond lesz, mi pedig, mintha mi sem történt volna, berugdossuk őket a szőnyeg alá. Mik azok a dolgok, amikre nem vagyunk hajlandóak odafigyelni?
1. Mi van a csinos pofi mögött?
Az egyik leggyakoribb csapda a külső. A megjelenés rengeteg dolgot elárul valakiről, ez igaz. Ugyanakkor a dns-ünkben van, hogy egy vonzó, az ideálishoz közelítő megjelenésű férfi, az nekünk kell. Épp csak ma már nem az őskorban élünk, és a túlélést nem a legpompásabb hím, vagy a legerősebb kar fogja biztosítani. Sőt (elnézést minden gyönyörű férfitól), pont ők azok, akiknél a legkisebb az esélye, hogy szeretnének megállapodni, és másra sem vágynak, csak egy monogám párkapcsolatra. Természetesen, fontos a külső. Ha ránézel, és nem bizsereg valami ott belül ettől az élménytől, ha nem tudsz arra gondolni, mi mindent szeretsz abban, ahogy kinéz, akkor hosszú távon nagy gondok lesznek a kémiával.
CSAJOK: FOLYTATÁS ITT
PASIK: FOLYTATÁS ITT
Utolsó kommentek