Mindenki megtalálja az igazit – legalább is elsőre úgy tűnik. Aztán telnek a hetek, a hónapok, és végül kiderül: a Nagy Ő mégsem olyan nagy. Vajon létezik a tökéletes társ?
Aki boldogságban él kedvesével, esküszik rá: márpedig létezik. Mármint a tökéletes, a folt arra a bizonyos zsákra, akinek pont úgy vagyunk jók, ahogy vagyunk, és ő is éppen olyan, mint amire vágytunk. Sajnos, ők vannak kisebbségben.
Mi a titok?
Nincs titok. Nincs olyan, hogy az egyiknek összejön az, ami a másiknak nem. A különbség a hozzáállásban van, és ezt a legtöbben nem szeretik hallani. Akik úgy érzik, hogy megtalálták a Nagy Ő-t, pont annyira tökéletes párt találtak, mint bárki más, akinek volt már hosszabb távú kapcsolata. Éppen csak máshogy értékelik azt. Nem a hibákat keresik a másikban, hanem az együttműködés, az együtt teremtés lehetőségét, és magától értetődőnek veszik, hogy innentől – bármi történjen is – ők egy pár, egy életre.
A mítosz csapdái
A legnagyobb nehézség az, hogy menet közben kiderül: a királyfink bizony nem olyan tökéletes, mint azt először gondoltuk. Rosszabb esetben annyira nem az, hogy úgy döntünk, itt az ideje tovább állni, és tovább keresgélni a tűt a szénakazalban, mert biztosan léteznie kell valahol annak, amire vágyunk.
Ezzel nincs is semmi baj, de fontos megérteni: senki sem tökéletes. Akit mi keresünk, az ugyanazt keresi, csak nőben. És hogy is akarhatnánk a tökéletes társat, ha mi magunk sem vagyunk azok? Épp ezért ne várjuk el a másiktól, hogy ő mindenben megfeleljen az elvárásainknak. Ellenben tudnunk kell, mik is az elvárásaink valójában.
CSAJOK: FOLYTATÁS ITT
PASIK: FOLYTATÁS ITT
Utolsó kommentek