Övék volt a tökéletes házasság. Tizenkét éve éltek harmóniában, vidámságban, tipikusan az a pár voltak, akiket egymásnak teremtettek. Tizenkét év után a férj egy reggel közölte: „Van valakim. Azt hiszem, szerelmes vagyok.”
Kislányként arról álmodozunk, milyen tökéletes is lesz az életünk a tökéletes férfi oldalán. Később, miután néhány tökéletlenen túl vagyunk, már nem is biztos, hogy annyira a tökéletességet keressük. Csak legalább legyen ilyen, meg olyan meg amolyan. És legfőképpen hűséges.
Még később, bölcs asszonyok tanácsait hallgatva az ember elborzad. „Mit aggódsz?! Nem kopik az el, lányom!” – hangzik a jótanács, amikor nem értjük, hogyan lehet kitartaniegy kapcsolatban, ha egyszer a másik félrelépett.
Mindenki csalfa?
CSAJOK: FOLYTATÁSHOZ KATT IDE
PASIK: FOLYTATÁSHOZ KATT IDE
Utolsó kommentek